V. tétel: AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KORA
B, Ismertesse a tatárjárást! Értékelje IV. Béla tevékenységét!

1, A tatárjárás előzményei:
          - II. András fia, IV. Béla (1235-1270) uralkodott. Példaképének nagyapját, III. Bélát tekintette.
          - Hozzáfogott a nagybirtokosok megfékezéséhez. Ellenezte a királyi vármegyék eladományozását,
             megkísérelte visszaszerezni a régi várbirtokokat.
          - Haderejének növelése érdekében befogadta a tatárok elől menekülő kunokat.

2, A tatárjárás és a feudális széttagolódás:
          - IV. Béla törekvése az erős királyi hatalom megteremtésére volt szükséges, de eszközei hibásak voltak:
            az elődei által eladományozott birtokok visszavétele az egész uralkodó osztály szembefordította vele.

          - Julianus barát hírt hozott a fenyegető mongol támadásról. (1237-ben)
          - IV. Béla megerősítette az északkeleti határt. Elzárták a Vereckei-hágót, de a tatárok 1241 márciusában
             áttörték a védelmet, ezáltal megszállták Erdélyt.
          - Kijev is a mongol (tatár) horda martalékává lett 1240-ben.

          - Pesten 60 ezer ember gyűlt össze a király körül, a Batu kán vezette mongol fősereg ellen indultak.
          - Batu a Sajó menti Muhi pusztán hatalmas csapást mért Béla seregére 1241. április 11-én à Muhi csata

          - a mongol fősereg bevette Pestet. Átkeltek a Dunántúlra is, az esztergomi és a székesfehérvári vár
            és Pannonhalma ellenállt.

          - IV. Bélát üldözőbe vették, aki az osztrák herceghez, Frigyeshez menekült.
            Frigyes segítség helyett megzsarolta őt. Béla Dalmáciában Frau várában húzódott meg.

          - 1242 márciusában a mongolok váratlanul elhagyták az országot.

3, IV. Béla politikája a tatárjárás után:
          - a király hozzálátott az élet, a munka feltételeinek megteremtéséhez. Az elnéptelenedett országrészeket betelepítette:
             az Alföldre visszahívta a kunokat, a Felvidék keleti és középső részeire cseh és morva, az ország nyugati határvi-
             dékeire német telepeseket (hospeseket) hívott. Erdélyben románok telepedtek le.

         - saját maga is adományozott földeket, felhagyott a birtokvisszavétel politikájával.
         - Kővárakat épített, páncélos seregeket hozott létre, a várépítésben is példát mutatott: Visegrád és Buda
         - Megváltoztatta külpolitikáját: a halicsi fejedelemmel szövetséget kötött.

A szerviensek nemesek lettek, a nagybirtokosokà bárók

- IV. Béla szövetségeseinek tekintette a városokat. A legfejlettebb “vásáros” helyeknek kiváltságleveleket adott,
  megadta a vámmentes kereskedelem jogát.
- Szabad bíró- és tanácsválasztás.
- Engedélyezte a városok körül kőfal építését.

à Selmecbánya: ezüstbányászat.
à Besztercebánya: rézbányászat

- A szolganépek is jogokat kaptak. (mint a hospesek)
- A királyi vármegyék várjobbágyainak 1 része à kisbirtokos nemes lehetett.
- A lesüllyedt várjobbágyokà jobbágyság (paraszti osztály), szabad költözködési jogot kaptak.

4, IV. Béla tatárjárás utáni politikájának következménye: a bárók további erősödése,
       - a bárók várakat építettek, korlátlan urai voltak a vár alatt elterülő vidéknek.